Ajándékbiztosítások

A jelenlegi pénzügyi rendszerben a kockázatok és a nyereségek nem szimmetrikusak. Javarészt a bankok rögzítik a társadalom pénzeit, és bonyolítják le a pénzforgalmat, illetve biztosítják a gazdaság vérkeringését. A társadalom ezért nem, illetve nagyon nehezen engedheti meg, hogy a bankok, vagy akár csak egy nagy bank is csődbe menjen.

A jegybank és az állam a bankcsődök elkerülése érdekében különböző ajándékbiztosításokban részesíti a bankokat. A bankok azonban – felismerve ezt a helyzetet – visszaélnek ezzel, és többletkockázatot vállalnak a nagyobb nyereség megszerzése érdekében.

A gyakorlatban a jegybank és az állam többféle eszközzel, kvázi ajándékbiztosításokkal támogatja a pénzek biztonságát, azaz a bankrendszert. Ilyen kvázi ajándékbiztosítás a betétbiztosítás, a jegybanki rendelkezésre állás, a további kedvezményes jegybanki kölcsönök, a szükség esetén lazító jegybanki politika és az állami bankmentések.

Betétbiztosítás: A betétbiztosítási alap garantálja a bankoknál lévő számlaegyenlegeket egy bizonyos összeghatárig. Például Magyarországon és az Európai Unióban a betétbiztosítás összeghatára 100 000 euró – 400 forintos árfolyammal számolva közel 40 millió forint. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha egy adott bank nem lenne képes az általa teremtett számlaegyenleget jegybankpénzre váltani, úgy a betétbiztosítási alap segítségével fizeti ki a betéteseit. A betétbiztosítás fedezetét elméletben a bankok közösen állják. A betétbiztosítási alap összege azonban jellemzően elhanyagolható a teljes biztosított összeghez képest.

Amennyiben egy adott ország törvényei nem elég szigorúak, úgy a bankok a jegybanktól kaphatnak kölcsön jegybankpénzt a befizetés teljesítéséhez. Végső soron a betétbiztosítási intézmények végén az állami közpénzből történő feltőkésítés áll, számos országban van törvényileg szabályozottan az alap mögött állami jótállás.

Ugyanakkor a szanálási törvények ezt a közpénzigényt igyekeznek csökkenteni, de az előre megírt banki szanálási tervek, forgatókönyvek nagy volumenben kérdéses eredménnyel zárulhatnak; csak egyedi, izolált esetekben volt a használatukra példa. Egyszerűbben kifejezve: abban az esetben, ha egy nagyobb bank ténylegesen bajba kerülne, úgy jó eséllyel az államnak (a jegybanknak) kellene pótolni a hiányt.

Jegybanki rendelkezésre állás: A jegybank folyamatosan fenntartja azt a lehetőséget a bankok számára, hogy kedvezményes feltételek mellett kölcsönt vegyenek fel. A bankok az alapkamathoz közeli szinten – a kamatfolyosó tetején – jegybankpénzhez juthatnak a jegybanktól. Bár a bankok csak fedezet mellett kaphatnak hitelt, a fedezetbefogadási kritériumok azonban eléggé megengedők: a banki eszközök jelentős része elfogadhatónak minősül.

Ilyen elfogadható fedezetek például az államkötvények, a jelzáloglevelek, valamint egyes vállalati kötvények. Igaz, hogy a fedezeteket csak valamekkora diszkont (ún. „haircut”), vagyis csökkentett érték mellett ismerik el. A fedezetértékelési szabályok azonban a gyakorlatban szintén nem korlátozó jellegűek. Például Magyarországon 2022-ben a rövid távú hazai államadósságok 95 százalék, a jelzálogpapírok 75 százalék, a vállalati kötvények – minősítéstől függően – 40–95 százalék feletti értékben befogadásra kerülhetnek.

Az összességében megengedőnek mondható befogadási kritériumok azt eredményezik, hogy a bankrendszer jelentős mértékű hitelhez juthat a jegybanktól. Például a hazai bankrendszer a koronavírus-válságot követő évben közel 7500 milliárd forintnyi, azaz az összes látra szóló folyószámlabetét közel 25 százalékának megfelelő likviditáshoz jutott ilyen módon, és ezek még csak a jegybank számára zárolt fedezetek.

További kedvezményes kölcsönök: Amennyiben a normál jegybanki rendelkezésre állás keretében kölcsönkérhető összeg nem lenne elégséges a pénzügyi rendszerben a meghatározó bankok számára – például válság esetén –, úgy a jegybank további likviditásbővítő intézkedésekkel segíti a bankokat. A jegybank kibővíti a fedezetként felhasználható eszközök körét kockázatosabb eszközökre is: például elfogadja a vállalati hitelpapírokat. Ezen túlmenően a jegybank csökkentheti a diszkont mértékét, továbbá új eszközvásárlási programot indíthat, amelynek keretében megvásárolja a bankok – akár kevésbé kelendő – eszközeit.

Mivel a jegybanktörvények úgy vannak megalkotva, hogy a jegybank felelős most már a pénzügyi stabilitás fenntartásáért is, ennek a mandátumnak a jegyében cselekedve célozza meg a bankok kisegítését szükség esetén. Elképzelhető úgy is tekinteni a jegybankra a jelen pénzügyi rendszer kereteiben, hogy biztonságosabbá teszi a bankrendszer működését. Ugyanakkor érdemes tisztán látni azt is, hogy a bankrendszer működésének kockázatai pusztán a banki pénzteremtés révén válnak kezelendő problémává.

Lazító jegybanki politika: Amennyiben olyan gazdasági visszaesés következne be, amelynek eredményeképpen a bankok eszközei, fedezetei jelentős értékcsökkenésnek indulnának, úgy a jegybank olyan mértékben lazítja a hitelezési feltételeket, hogy a bankok eszközeinek, fedezeteinek értéke a bankok biztonságos működése szempontjából elfogadható szintre emelkedjen vissza.

Állami bankmentések: Amennyiben a bemutatott jegybanki támogatások sem lennének elegendők egy nagyobb bank számára a csőd elkerüléséhez, úgy az állam (a jegybank) jellemzően megmenti az adott bankot. Az állam például „rossz bankot” hozhat létre. A „rossz bank” megvásárolja a bajba jutott bank részben kétes eszközeit az aktuális piaci árnál magasabb értéken, bízva abban, hogy később ezek a „kényszerbefektetések” megtérülnek. Az állam úgy is támogathat egyes bankokat, hogy további kedvezményes kölcsönt nyújt az adott bank számára, vagy garanciát vállal a bank összes kötelezettségére.

Kapcsolódó cikkek:

Banki pénzteremtés