Pénzszűke a hazai gazdaság számára – alacsonyabb gazdasági növekedés

A perifériaországokban a magas kamatok egyúttal pénzszűkösséget okoznak a gazdaság számára. A magas kamatok miatt magassá válnak az államadósság kamatterhei. Az állam a költségvetési hiánycélok tartása érdekében alulköltekezik; azaz többet adóztat, és kevesebbet költ, pénzt szív ki a gazdaságból, és így tranzakciós pénzt semmisít meg.

A tranzakcióspénz-szűke tartósan alacsonyabb belső keresletet, azaz alacsonyabb gazdasági növekedést eredményezhet. Pénzhiány esetén ugyanis a hazai piacra termelők azt érzékelik, hogy a hazai vásárlóerő alacsony; ekkor nem termelnek, szolgáltatnak annyit, amennyit tudnának; a gazdaság lehetséges kapacitásai így nincsenek kihasználva.

Az alacsony hazai keresletet előre vetítve pedig a fejlesztő beruházások kevésbé tűnnek jövedelmezőnek, ezek elmaradása viszont alacsonyabb jövőbeni kínálati lehetőségeket eredményez. A tranzakcióspénz-szűke tehát mind rövid távon, mind hosszú távon visszaveti a perifériaországok gazdasági fejlődését.

A perifériaországok gazdasági szereplői megtakarítási pénzekből szerezhetnek tranzakciós pénzeket. Például amennyiben a megtakarítási pénzek nagy része külföldi bankoknál keletkezik a devizatartalék-képzésen, illetve az államadósság kamatain keresztül, úgy az ország gazdasági szereplői úgy tudnak ezekhez a pénzekhez hozzájutni, ha előtte devizát adnak el a külföldi bankoknak.

Az ország gazdasági szereplői exporton vagy privatizációs értékesítéseken keresztül juthatnak devizához. A tranzakciós pénzek ily módon való megszerzése ugyanakkor jóval kedvezőtlenebb az ország számára, mivel ekkor első körben a külföld számára kell adni valamit, annak érdekében, hogy a gazdaság pénzellátása jobban biztosítva legyen.

A külföldi bankok kezében lévő megtakarítási pénzekre való ráutaltság egyben kiszolgáltatottá teheti az országot a külföldi gazdasági ciklusokkal, illetve a külföldi befektetőkkel szemben. A centrumországokban esetlegesen bekövetkező lassulás ugyanis alacsonyabb importkeresletet eredményez. Ez viszont jelentősen megnehezíti, ellehetetleníti a perifériaországok megfelelő mértékű devizához jutását.

Az ország szintén nehéz helyzetbe kerül, amennyiben a külföldi megtakarítások pénztulajdonosai nem adják ki kezükből a pénzeket (így azok megtakarítási pénzek maradnak, tehát nem válnak tranzakciós pénzzé), de akkor is, ha ezt hirtelen, sokkszerűen teszik (azaz hirtelen adják el a hazai pénzt, és váltják át devizára), mivel ez utóbbi esetben az árfolyam értékelődhet le.

Kapcsolódó cikkek:

Banki pénzteremtés

Eladósodási kényszer

Egekbe szökő ingatlanárak

Leértékelődő árfolyam, magas infláció