Megvalósítás szakmai lebonyolítása
Az átmenet lényege, hogy a pénzfeljegyzéseket kiemeljük a bankoktól, és átvisszük az állami rendszerbe, majd ezt követően már új szabályok alapján működtetjük tovább a pénzügyi rendszert. A változáshoz az alábbi feladatok megoldására (illetve az alábbi szakterületekre) van szükség: az új számlavezető rendszer üzembe helyezése (pénzforgalom, informatika); a jogszabályi változások kidolgozása (jog); a pénzek átvitelének lebonyolítása és a pénzügyi rendszer átformálása (jegybanki műveletek).
A különböző szakterületeknek együtt kell működni a megvalósításban. A szakmai összehangolás központi irányítást igényel, amelyet például egy operatív törzs biztosíthat. Bár az egyes szakmai feladatok kihívásai jelentősek, megfelelő hozzáállás és szakértelem birtokában ezek mind megoldhatók.
A lebonyolítás három fő szakmai feladatot igényel: (1) az új számlavezető rendszer üzembe helyezése; (2) a jogszabályi változások kidolgozása; (3) a pénzek átvitelének lebonyolítása és a pénzügyi rendszer átformálása. Elemezzük ezeket egyenként!
Új számlavezető rendszer üzembe helyezése
A nemzeti pénzrendszer megvalósításához szükség van az állampolgárok és a vállalatok számlaegyenlegeit rögzítő számlavezető rendszer megteremtésére. A könnyebb megragadhatóság kedvéért nevezzük ezt a rendszert közszámlavezető rendszernek.
A közszámlavezető rendszert létrehozhatja, illetve üzemeltetheti a jegybank vagy az államkincstár. Az üzemeltető vásárolhat egy meglévő, kulcsrakész számlavezetői rendszert, ugyanolyat, mint amelyet egy nagyobb kereskedelmi bank használ. Alternatívaként az üzemeltető fejleszthet saját maga is egy új számlavezetői rendszert.
A közszámlavezető rendszer minden állampolgárnak és minden vállalatnak egyedi azonosító – például adószám – alapján számlát nyit, majd eljuttatja a felhasználóknak a számlák hozzáféréséhez szükséges jelszavakat. A lebonyolítást támogathatják a kormányügyintézők, például a kormányablakok. A pénzreform napján a bankoknál lévő háztartási és vállalati (látra szóló) számlaegyenlegek átkerülnek a közszámlavezető rendszerbe.
Jogszabályi változások kidolgozása
A törvényi változások lényege az egyik oldalon az állami pénzteremtés lehetőségének megteremtése, valamint annak kizárólagossá tétele; a másik oldalon pedig a banki, valamint a külföld számára történő pénzteremtés tiltása, illetve korlátozása. A kiskapuk befoltozása érdekében szükséges a banki számlaegyenlegek pénzként való használatának tiltása, valamint a bankok számára történő jegybanki pénzteremtés (jegybanki rendelkezésre állás) korlátozása. A pénzreform legfontosabb pilléreit érdemes az alaptörvényben vagy egy átfogó törvényben rögzíteni.
A jelenlegi pénzügyi rendszer kereteit számos jogszabály jelöli ki:
Hazai jogszabályok: jegybanktörvény, hitelintézeti törvény, pénzforgalmi törvény, egyes esetekben maga az alaptörvény, illetve egyéb releváns szabályozás.
Nemzetközi gazdasági és monetáris társulások (például EU, frankzóna) alapító okiratai.
Nemzetközi pénzügyi társulások okiratai: IMF, OECD, WTO tagsági okiratok, szabványok és kódexek.
A pénzreform végrehajtásához tehát ezen jogszabályok egyenkénti megváltoztatása szükséges. Egyes nemzetközi szerződések esetében elképzelhető, hogy az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás újraértelmezése önmagában elegendő a jogszabályokkal való összhang megteremtéséhez. Más esetekben szükséges újratárgyalni a vonatkozó nemzetközi szerződéseket, vagy – megfelelő mérlegelés és alternatíva esetén akár – kilépni belőlük.
Pénzek átvitelének lebonyolítása és a pénzügyi rendszer átformálása
A jelenlegi és az új pénzügyi rendszer szerkezete több ponton eltér egymástól. Az egyik különbség, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszerben a pénzek a bankoknál vannak; az új pénzügyi rendszerben pedig a jegybanknál (vagy a kincstárnál) a közszámlavezető rendszerben. Az átmenet egyik feladata, hogy a pénzeket át kell vinni a bankoktól a jegybankhoz.
A kétféle pénzügyi rendszer között azonban további különbségek vannak a tartozik-követel egyenlegeket illetően. A jelenlegiben van nagymértékű devizatartalék a jegybanknál, az újban nincs. A bankoknál lévő hitelek és befektetések mértéke megváltozik. A jelenlegi rendszerben van államadósság, az új rendszerben viszont nincs. Az átmenet során ezeket az egyenlegeket is megfelelően át kell formálni.
A jegybank kapcsolatban van azokkal a szereplőkkel, ahol ezek a tartozik-követel egyenlegek vannak: a bankokkal, valamint az államkötvény- és devizapiacokkal. A jegybank emellett képes pénzt teremteni. Mindezek a tulajdonságok képessé teszik a jegybankot a különböző tartozik-követel egyenlegek rendezésével kapcsolatos adásvételi műveletek végrehajtására, amelyek átformálják a pénzügyi rendszert.
A szükséges jegybanki műveletek jellegüket illetően nem térnek el a jegybank már ismert műveleteitől, így ezek nem okozhatnak gondot a jegybank számára. Az átmenet az alábbi lépésekből állhat: banki látra szóló betétek jegybankpénzre váltása; államadósság – fokozatos – jegybankpénzre váltása; devizatartalék megszüntetése, minimális szintre csökkentése.
Banki látra szóló betétek jegybankpénzre váltása: A bankoknál lévő (látra szóló) pénzek átkerülnek a jegybankhoz. A lépés támogatásához a jegybank megvásárolja a bankoknál lévő államkötvényeket, illetve további kölcsönöket nyújt a bankok számára fedezet mellett, amelyek később visszafizetésre kerülnek.
Államadósság – fokozatos – jegybankpénzre váltása: A jegybank a kintlévő, megmaradó államkötvényeket fokozatosan, sok év alatt beváltja jegybankpénzre, azaz kifizeti az államkötvényeket az állam helyett.
Devizatartalék megszüntetése, minimális szintre csökkentése: A jegybank a devizatartalékot fokozatosan felhasználhatja, vásárolhat belőle hazai pénzt az árfolyam erősítése érdekében, amennyiben erre nincs szükség, úgy átválthatja reálbefektetésekké, vagy akár szétoszthatja azt.
Kapcsolódó cikkek: