Devizatartalék-képzés – mint pénzteremtés
A devizatartalék képzése többlépcsős folyamat. A folyamat első lépése, hogy a jegybank devizát – például amerikai dollárt, angol fontot vagy eurót – kap a deviza eladójától; cserébe a jegybank hazai jegybankpénzt teremt a semmiből a deviza eladója számára: a jegybank egyszerűen megnöveli a deviza eladójának a jegybanknál vezetett számlaegyenlegét.
A jegybank a devizát azonban jellemzően nem számlapénzben tartja, hanem kockázatmentes, kamatozó eszközbe fekteti; ehhez kézenfekvő megoldásnak tűnik a devizát kibocsátó ország – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az eurózóna-tagállamok – államkötvénye. Így – a devizatartalék-képzés folyamatának második lépéseként – a jegybank a devizából államkötvényt vásárol. A két lépést összekapcsolva: a devizatartalékot kibocsátó állam kötvényéért cserébe a jegybank jegybankpénzt teremt.
***
A jegybank jellemzően a következő három fő okból teremt hazai pénzt devizával szemben:
Állami pénzváltások: Amikor a jegybank az állam számára devizát vált át hazai pénzre, akkor a jegybank jellemzően friss jegybankpénzt teremt. Az állam devizához jut például akkor, amikor devizában hitelt vesz fel, vagy amikor számára devizaátutalás – például EU-támogatás – érkezik. Az állam azonban ezt az összeget általában hazai pénzben kívánja felhasználni, ezért át kell váltania a devizát hazai pénzre. A jegybank vezeti az állam devizában és hazai pénzben lévő számláját.
Amikor a deviza beérkezik az állam számára, akkor az utaló – például a deviza-államkötvényt lejegyző bank vagy az EU – az állam bankjának, azaz a jegybanknak valamely külföldi – például más jegybankoknál és nemzetközi pénzügyi intézményeknél, bankoknál lévő – devizaszámlájára utal; a jegybank pedig a beérkező devizáért cserébe növeli az állam jegybanknál vezetett betétszámláját. Amikor a jegybank az állam kérésére a devizát hazai pénzre átváltja (konvertálja), akkor az történik, hogy a jegybank csökkenti az állam devizaegyenlegét, és növeli az állam hazai pénzszámlaegyenlegét; azaz a jegybank hazai pénzt ír jóvá.
„Nyílt piaci műveletek”: A jegybank devizát „vásárolhat” saját elhatározásból céljai eléréséhez (ún. nyílt piaci művelet során), például a jegybankpénz mennyiségének növelése vagy az árfolyam gyengítése céljából (intervenció). A deviza eladója a jegybank külföldi devizaszámlájára utal (vagy erre teremt pénzt), cserébe a jegybank növeli az eladó jegybanknál vezetett hazai pénzszámlaegyenlegét.
„Csereügyletek (swap)”: A jegybanki devizavásárlás lehet átmeneti jellegű, amikor a jegybank egy időre devizát kér kölcsön, cserébe hazai pénzt teremt és ad kölcsön. Amíg a csereügylet állománya nem csökken, addig az ügylet ugyanazt a gazdasági tartalmat eredményezi, mint a nyílt piaci műveleteknél.
Kapcsolódó cikkek:
„A nagymértékű devizatartalékolás szükséges és hasznos.”