Nagymértékű devizatartalékolást támogató jogszabályok
A nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek – IMF, Világbank, OECD, WTO – alapító okiratainak az árstabilitásra és pénzügyi stabilitásra vonatkozó követelményei szerint – félrevezető értelmezésben – kötelező a megfelelő mértékű devizatartalékolás a perifériaországok számára. Az IMF a tartalékolásra vonatkozó javaslatait az erre vonatkozó irányelvben rögzíti.
A nemzetközi szervezetek egyezményeiben megfogalmazott irányelvek, illetve kötelességek mellett az IMF alapokmányának IV. cikkelye alapján jogosult éves felügyeletet (surveillance) tartani az egyes tagországok esetében, a tagországoknak pedig adatszolgáltatási kötelezettségük van. Az éves kötelező értékelés során az IMF többek között elemzi a tagország devizatartalékának mértékét és összetételét.
Amennyiben a tartalékolás szintje nem megfelelő, úgy az IMF az éves országtanulmányában felhívja erre a figyelmet. A gyakorlatban igyekszik nyomás alá helyezni az adott országot a devizatartalékok, a nem megfelelőnek tartott mutatószám, illetve a pénzügyi rendszerrel és a költségvetéssel kapcsolatos változók kiigazítására.
Bár az IMF ajánlása – az IMF alapokiratának jogi értelmezése szerint – nem kötelező a tagországokra nézve, annak figyelmen kívül hagyása azonban a hitelminősítői besorolások romlását, a befektetői bizalom megingását, így a külföldi devizában jegyzett államadósságok kamatainak emelkedését, a hazai pénz leértékelődését eredményezheti.
Kapcsolódó cikkek:
Devizatartalékképzés – mint pénzteremtés